Kedvesek,
nagyon-nagyon régen nem írtam ide. Gondoltam, illene megmagyarázni, mi is történik velem, és miért történik itt a blogon semmi. Akik követnek facebookon, látnak néha ezt-azt, de azért csak leírom, mi van már. :)
2011. augusztus: Svédországba költöztem, követtem a fiúmat, aki egy év cserediákság után munkát kapott a Scaniánál.
2012. tavasza: elkezdtem ezt a blogot, mert a nyelvtanuláson kívül nem volt sok elfoglaltságom.
2012. nyár: jelentkeztem egy cukrászképzésre, nem vettek fel.
2012. október: munkát kaptam a Scaniánál a gyártósoron, teherautók és buszok sebességváltóját szereltem össze. A munkatársaim kb 85%-a közel-keleti származású férfi volt.
2013. július: felmondtam a Scaniánál, mivel ezúttal felvettek a cukrászképzésre. Felmondani, főleg ha egy vadidegen országban teszed, elég félelmetes dolog, amúgy.
2013. szeptember: elkezdtem a cukrászsulit, ez egy erősen gyakorlati alapú felnőttképzés: 4 nap a gyakorlati helyen, 1 nap a suliban, ahol higiéniáról, csokiról és desszertekről tanultunk. Egy, a lakóhelyemhez közeli pékségben találtam gyakorlati helyet. A munkaidőm 4.30-kor kezdődött, sok volt a félkész termék, a pék srác a világ legfurcsább és legszeretnivalóbb figurája volt, szóval a személyiségem sokat fejlődött, szakmailag nem volt egy nagy kihívás.
 |
| Első nap az iskolában! |
 |
| Brownie csokiba mártva, magokkal és egy kis sóval |
2014. január: önerőből kerestem egy másik gyakorlati helyet, ez egy főleg esküvői cukrászda amerikai típusú emeletes tortákkal, itt nincs semmi késztermék, a sütésen kívül az eladótérben is mozgok, felszolgálok, konzultálok a házasulandókkal... Mindent csinálok.
2014. április: a főnököm szül, átveszem a vezetést. Van segítségem, de viszem a bizniszt!
2014. július: végzek a cukrászsuliban, megkapom a munkaszerződésem, az esküvői szezon dübörög tovább.
 |
| Egy plakáthoz készítettük... |
 |
| Íme a plakát!! :) |
 |
| A cukrászruhám: a konditor cukrászt jelent. |
 |
| Az egyik első torta, amit készítettem - csak kiállítási darab, hungarocell, de a dísz ugyanúgy készült, mint egy igazi tortánál. |
 |
| Egy átlagos péntek délután. |
 |
| Élő virágokkal is díszítünk tortákat. |
 |
| Konzultáció, a kóstolókkal. |
2014. szeptember: a fiúm, aki végigszenvedte-kóstolta-küzdötte-röhögte velem az utóbbi 3 évet itt Svédországban, megkéri a kezem. Most amúgy próbálok találni egy cukrászt Magyarországon, aki készítene esküvői tortát nekem, egyelőre ez egy teljesen lehetetlen küldetésnek tűnik, de Anyukám nagyon sokat segít szerencsére.
Hát itt tartunk most. Most a hobbim a munkám, cukrász vagyok, meg barista, pincér, pszichológus (a házasulandók, na az egy külön kategória!), takarítónő, anyagbeszerzési főfelelős, a többi gyakornok tanára... :)
